Hát hogy is kezdjem
oh hogy mondjam el?
hisz aki megérthetné
az nem felel,elragadta
öt a dölyfös éjkirály
ki ezer éve már
a szerelemre vár.
Refrén:
elragadta,megszerezte,
szerelemlánccal megkötözte,
de a szive csak az enyém.
fényes urak,ha nem tudnátok,
két ember kell a boldogsághoz,
és ö már csak az enyém.

a felkelö nap fénye
eltakart,a féltékenység
ugy a szivembe mart,
hisz oly hatalmas, fényes
a völegény,hát hogyan szállhatnék
harcba véle én.
Refrén

de azért én nem adom fel,
történjen ugy,ahogyan kell.
mert az én mesémben
a hösök gyöznek,a két szerelmes
egymásé lesz,ezért én nem adom fel.(2x)

refrén